Újévi köszöntő

Milyen gyarló az ember! Az idők végtelenjében él és mégis korszakokra van szüksége a fejlődése érdekében. Minden az átszellemesülést, vagyis az anyagtalanságot, az időnélküliséget szolgálja és az ember mégis rabja az időnek, kultuszt csinál magának az idő múlásának megünnepléséből, ahelyett, hogy az örök cél felé törekedne. Mindenből arra készít magának alkalmat és lehetőséget, hogy testiesen és anyagiasan ünnepeljen és kiélhesse hajlamait, mindannak ellenére, hogy szinte semmi köze egyiknek a másikhoz.

Az idő Isten kegyelmi ajándéka, amelyet az ősfénynek a besűrítése, az anyaggá való sűrűsödése hozott létre, mert ahol anyag van, ott lehet időt mérni. Az anyag hozta létre a teret, míg a tér határozza meg az időt, de ez csak a fizikai síkon van így, mert a magasabb állapotokban, ahol már sokkal ritkább az anyag, és szellemibb a szellem, a szellemek uralják az időt, a teret és az anyagot, akkor meg már uralják a múltat, a jelent és a jövőt. De hogyan? Azáltal, hogy sokkal több van bennük az Istenből, mint amennyi bennük az „ember”. Az ember azért van a földre küldve, hogy haladjon az átszellemesülés felé. Minden életkörülmény ezt a célt szolgálja, főként akkor ha az ember megadással fogadja. „Legyen meg a Te akaratod amint a Mennyei állapotokban, úgy a földön is”. Az átszellemesülés az „ember” önző énjének a leküzdését és az isteni szeretetnek a felöltését jelenti, ami nem megy a szenvedésből fakadó tisztulás és gyakorlat nélkül. Az Ószövetségben az emberi lélek 7/7 részéből 6/7 rész volt az „ember” és csak 1/7 rész volt az Isten az emberben. Ezért kellett 6 napon át „dolgoznia” (dolgoznia önmagán), hogy ezek az arányok a pozitív irányba változzanak. Jézus megszületésével, munkásságával és főként a kereszthalálával nagyban változtak az emberben ezek az arányok. Az Ószövetségben inkább a külső hatások, de főként a törvény betartása eredményezte a lelki tisztulását az embernek, míg az Újszövetségben a belső hatások, azoknak a lélekre gyakorolt hatása hoz lényegbeli változást, mely változásoknak mégis csak a külsőben, a cselekedetekben is meg kell mutatkozniuk, ugyanis minél több van valakiben Istenből, annál több van benne a szeretetből. Hiába minden okoskodás és bölcselkedés, ha az emberben nincs szeretet, nincs benne Isten. A Szeretet az egyedüli üdvözítő eszme, amely elvezeti az embert az üdvösségre.

Ennek a megértésére adatott a szellemtan is azáltal, hogy bemutatja a szeretetben gazdagabb, tehát fejlettebb és a szeretetben szegényebb, vagyis a fejlődés alacsonyabb fokán álló világokat, valamint megmagyarázza mindazokat a törvényszerűségeket, amelyek vagy feljebb, vagy lejjebb szállítják az embert a fejlődésben.

Médiumitásom, amely ajándékkal a szellemtan  munkásává tett az Úr, már az előző életemben kezdődött, ami jóstehetség által nyert kifejezést. Azzal, hogy gyakorlatilag a mártírja lettem az isteni adománynak és az életemmel fizettem érte, csak erősödött és növekedett bennem ez az ajándék, ugyanis a legmagasabb tanítást, a világ keletkezéséről szóló szellemtudományos írásokat is rajtam keresztül írták a Szellemek. Mindez mellett gyönyörű imák láttak napvilágot, amelyek jelenleg szélesebb körben is publikálva vannak. Ugyanakkor a túlvilágba történő betekintést engednek Ágoston szellem nyilatkozatai.

A gyógyítások, (távgyógyítások), amelyeket duálszellem – párommal végeztünk, szintén a Jóságos Isten szeretetéről tanúskodnak ama munka révén, amelyet az ártó szellemek megtérítése által végeztünk. Mint mondtam, mindennek a komoly szellemi munkának az alapjait az ezerháromszázas évek vége felé raktam le, amikor az életemet kellett áldoznom az isteni ajándékért.

Az utolsó testetöltésem is hivatásszerű volt. A föld általam kapta a legmagasabb kinyilatkoztatásokat, amelyeknek a létrejöttéhez nagyban hozzásegített a duálszellem-párom munkássága is.

Az adomány hatalmas fejfájással kezdődött. Az orvosom tanácsára kezdtem el foglalkozni a médiumi írással. Duálpárom rajzoló médiummá fejlődött, amely adomány nagyban elősegítette a közös munkánkat.

Duálszellememmel a szellemhazából is az eszme terjedésén dolgozunk, mint szellemek. Idefentről segítjük azok munkáját, akiket komolyan érdekel a szellemtan, azokat, akik elsősorban a saját maguk megismerésére, hibáik és bűnös hajlamaik felismerésére igyekeznek az eszme segítsége révén. Ugyanis csak azok kerülnek be az Isten Országába, akik dolgoznak önmagukon és el is érik a kellő szintet. Ezért, így az idők vége felé, amikor már nagyon szorít benneteket az idő közelsége, mindenkit az önmaga „megváltásának” megváltoztatásának a hivatására szeretnénk a szellemvilágból felszólítani és támogatni, mert „az idő közel van!”

Adjanak a magas szellemi vezetők (Mária, Buddha-Névtelen Szellem és Laurentius) ehhez a munkához kellő mennyiségű világosságot, hatalmas erőt és elszántságot az új évben.

Az Úr kegyelme legyen veletek!

                                                                                                        Amen

Ada, 2025. 01. 01.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük